Oldalszám: 304 oldalMegjelenés: 2017
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Ár: 3499.-
Fülszöveg:
"Lehet-e jövője a keleti szenvedélynek a nyugati világban?
Yasmine magyar származású édesanyjával, Lillával, és muzulmán édesapjával, Abd ar-Rashid Gibrannal él az Egyesült Arab Emírségekben. A fiatal lány minden vágya, hogy megismerhesse gyökereit, és beiratkozhasson egy magyar egyetemre. Apja nem támogatja a lány külföldi tanulását, de felesége unszolására végül, szigorú feltételeket szabva, elengedi őt. Yasmine az egyetemen megismerkedik Larával, akivel szoros barátságot köt. A lány bátyjával, Bencével eleinte kölcsönös idegenkedés, majd szenvedélyes szerelem alakul ki.
Lehet-e esélyük a fiataloknak a féltékeny exbarátnő és a hithű muzulmán apa támogatása nélkül? Kiállhatja-e szerelmük az idő és megannyi akadály próbáját?
Dee Dumas a nagy sikerű Marokkói szerelem című kötete után ezúttal a mesés Emírségekbe varázsolja olvasóit, ahol kiderül, hogy mire képes egy anya, hogy segítse gyermeke szerelmének beteljesülését.
Értékelésem: (SPOILERES!)
Oh, God! Tudjátok, van az az x-faktoros jelenet, mikor a csaj a Titanic egyik dalát énekli valami borzasztóan, a zsűri sír, egyedül Puskás nyögi be, hogy: "Mi van emberek? Ti meg vagytok húzatva? Vagy én hallok mást?" Vagy valami ilyesmi, a lényeg az az, hogy szörnyű az egész, a hangjáról nem is beszélve és meg van lepődve a csávókánk, hogy a többieknek hogy tetszhet. Na én pontosan ugyanígy érzem magam. MI VAN?
Nem mennék bele a történet ecsetelésébe, a fülszöveget olvasva mindenkinek megvan az alapsztori. Én tényleg, őszintén reméltem, hogy jó lesz! Elkezdtem ezt a könyvet, ezzel egy időben kilépve a komfortzónámból, de kellenek újítások, na! A vallásom gyökeres ellentéte a könyvben említettnek, mégis nyitottan álltam az iszlám megismeréséhez. Bevallom nem tetszett már az elején, de ezt már akkor sejtettem, mégis lehetett volna jó könyv, mert a hit bemutatásáról nem az írónő tehet, ez mindenképpen kellett bele, de ez az egész több sebből vérzik, még így is, hogy szemet hunyok a vallási nézetek felett.
Szörnyű volt! De ha tényleg ki kell emelnem a "jó részeket", akkor ez a könyv első 90 oldala. Ott még igen szerettem a történetet, a leírásokat, úgy mindent! De ami két lappal később történt teljesen kiverte nálam a biztosítékot.
Az egyik főszereplőnk, a drága Bence a következőket mondja az akkor még utált de két oldallal később már szívszerelmének nevezett Yasmine-nak:
"A pokolba kívánom az ilyen nőket, mint amilyen te vagy! (...) Idejöttök egy másik országból, mert nem bánnak veletek emberként a sajátotokban, s azt hiszitek, itt mindent megtehettek! Játsszátok az áldozatot, pedig ti magatok tehettek a saját sorsotokról! Férjet kerestek magatoknak, és aki bedől nektek, azt szépen kihasználjátok, bizony ám! Feleségül mentek hozzájuk, majd leléptek a vagyonukkal! Átlátok rajtad és a magadfajtákon!"
Mi vetődik fel egyből az olvasóban? Ez a Bence egy undorító rasszista paraszt! Igen ám! De Yasmine ezt máshogy látja, hisz Bence olyan helyeees! Blaaaah! *hányinger*
Pár oldallal később valahogy összejönnek, 2 hétvége(!!!) ismeretség után. Már az is zavart, hogy az egészet szerelemnek nevezik, pedig ez nem több, mint vágyakozás. Testi vágy és mi egyéb, de ebbe nem menjünk bele, majd később... Szóval, ami leginkább megbotránkoztatott az az, hogy Yasmine ugye egy muzulmánként nevelkedett lány, aki addig míg Magyarországra nem érkezett ezt a vallást élte, és rettentő bosszantó volt, hogy amint megérkezett a magyar földre ő fittyet hány az egészre és "teljesen kifordul önmagából". Oké, örülök neki, hogy nem akarta itt áttéríteni a népet, de annyi mindent szegett meg, hogy legyen bármilyen vallású az illető, legyen az jó vagy nem, kinek mi, én nem mertem volna megtenni... Meg ha eleve úgy nevelnek, ne nevettessetek!
Óóó! Ha már a szabályok megszegéséről van szó. A csajszi a második hétvégén(!!!!!!!!!!) amikor a sráccal találkozik, akkor lefekszik vele. AZ APJA AZ EGYIK LEGNAGYOBB EMÍR DE VÁGOD, Ő LEFEKSZIK VELE! De kérlek... az a jelenet.
"(...)szinte észrevétlenül becsúsztatta férfiasságát a kedvese lábai közé."
Észrevétlenül, azért azt érzékeled! Egy szűz lánynak, észrevétlenül! xD Szegény srácnak fogpiszkáló vastagságú lehetett, bár inkább ebbe ne menjünk bele.
Utáltam a rengeteg undorító és idegesítő klisét, ami megfordult benne, mert volt sajnos elég. A van valami az arcodon , érted tudod, hogy megváltoznék és a nem szerettem senkit még ennyire, mint téged. Borzalom! Ja és majdnem minden oldalon minimum 3x előfordult a kedvesem a szívem, és a szerelmem meg hasonló megszólítás. Miért? Illetve hogy? Nem értem az írónőt! Nem értem az olvasókat! Velem van a baj? Ez a srác a sárga földig lehordta a lányt, ő meg mint az esőkabát ha víz éri lepergett rajta. WHY DO YOU DO THIS TO ME? WHY?
A végén is megmutatkozott Bence bunkósága, már elhittem, hogy undorítóan """""szerelmes""""" lett és ez a """""szerelem""""" megváltoztatta, de nem! Ő maradt tahó, aki csak magával foglalkozik.
A vége pedig... JUST KILL ME NOW!
Annyi mindent kiemelhetnék még, a könyv csak cetlikből áll, és sajnos nem jó értelemben. De minek? Miért? Szerintem lejött, hogy mennyire nem az én stílusom, egyszerűen csak nem, nope. Vigyétek előlem!
Összesítés:
Kedvenc karakterek:
Volt olyan benne?
Kedvenc részek:
A köszönetnyilvánítás! De tényleg, viccen kívül az tetszett!
Kedvenc idézetek:
"Ha láttad volna reggel amit én... Az agyvérzés is találó szó lett volna."
***
"-Nem tudom tovább olvasni ezt a szemetet(...)"
Borító: 5/5*
Ne tévesszen meg senkit ez a csodaszép borító!
Pontozás:
Rosszul érzem magam. Megint! De nem, nem az én hibám, nem kenheti rám senki! Én csak elolvastam, nem megírtam, az írónő tehet róla, és nem én! Az év egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb csalódása volt ez a regény. Szerettem volna jobban megismerni az arab kultúrát, belecsöppenni a világába, de többet nem köszönöm! Szerintem ebből a világból, de Dee Dumas könyveiből is elég volt. Azt mondják jobb, mint a Marokkói sorozata, hát én nem akarom tudni az milyen...
No comment...
Szörnyű volt! De ha tényleg ki kell emelnem a "jó részeket", akkor ez a könyv első 90 oldala. Ott még igen szerettem a történetet, a leírásokat, úgy mindent! De ami két lappal később történt teljesen kiverte nálam a biztosítékot.
Az egyik főszereplőnk, a drága Bence a következőket mondja az akkor még utált de két oldallal később már szívszerelmének nevezett Yasmine-nak:
"A pokolba kívánom az ilyen nőket, mint amilyen te vagy! (...) Idejöttök egy másik országból, mert nem bánnak veletek emberként a sajátotokban, s azt hiszitek, itt mindent megtehettek! Játsszátok az áldozatot, pedig ti magatok tehettek a saját sorsotokról! Férjet kerestek magatoknak, és aki bedől nektek, azt szépen kihasználjátok, bizony ám! Feleségül mentek hozzájuk, majd leléptek a vagyonukkal! Átlátok rajtad és a magadfajtákon!"
Mi vetődik fel egyből az olvasóban? Ez a Bence egy undorító rasszista paraszt! Igen ám! De Yasmine ezt máshogy látja, hisz Bence olyan helyeees! Blaaaah! *hányinger*
Pár oldallal később valahogy összejönnek, 2 hétvége(!!!) ismeretség után. Már az is zavart, hogy az egészet szerelemnek nevezik, pedig ez nem több, mint vágyakozás. Testi vágy és mi egyéb, de ebbe nem menjünk bele, majd később... Szóval, ami leginkább megbotránkoztatott az az, hogy Yasmine ugye egy muzulmánként nevelkedett lány, aki addig míg Magyarországra nem érkezett ezt a vallást élte, és rettentő bosszantó volt, hogy amint megérkezett a magyar földre ő fittyet hány az egészre és "teljesen kifordul önmagából". Oké, örülök neki, hogy nem akarta itt áttéríteni a népet, de annyi mindent szegett meg, hogy legyen bármilyen vallású az illető, legyen az jó vagy nem, kinek mi, én nem mertem volna megtenni... Meg ha eleve úgy nevelnek, ne nevettessetek!
Óóó! Ha már a szabályok megszegéséről van szó. A csajszi a második hétvégén(!!!!!!!!!!) amikor a sráccal találkozik, akkor lefekszik vele. AZ APJA AZ EGYIK LEGNAGYOBB EMÍR DE VÁGOD, Ő LEFEKSZIK VELE! De kérlek... az a jelenet.
"(...)szinte észrevétlenül becsúsztatta férfiasságát a kedvese lábai közé."
Észrevétlenül, azért azt érzékeled! Egy szűz lánynak, észrevétlenül! xD Szegény srácnak fogpiszkáló vastagságú lehetett, bár inkább ebbe ne menjünk bele.
Utáltam a rengeteg undorító és idegesítő klisét, ami megfordult benne, mert volt sajnos elég. A van valami az arcodon , érted tudod, hogy megváltoznék és a nem szerettem senkit még ennyire, mint téged. Borzalom! Ja és majdnem minden oldalon minimum 3x előfordult a kedvesem a szívem, és a szerelmem meg hasonló megszólítás. Miért? Illetve hogy? Nem értem az írónőt! Nem értem az olvasókat! Velem van a baj? Ez a srác a sárga földig lehordta a lányt, ő meg mint az esőkabát ha víz éri lepergett rajta. WHY DO YOU DO THIS TO ME? WHY?
A végén is megmutatkozott Bence bunkósága, már elhittem, hogy undorítóan """""szerelmes""""" lett és ez a """""szerelem""""" megváltoztatta, de nem! Ő maradt tahó, aki csak magával foglalkozik.
A vége pedig... JUST KILL ME NOW!
Annyi mindent kiemelhetnék még, a könyv csak cetlikből áll, és sajnos nem jó értelemben. De minek? Miért? Szerintem lejött, hogy mennyire nem az én stílusom, egyszerűen csak nem, nope. Vigyétek előlem!
Összesítés:
Kedvenc karakterek:
Volt olyan benne?
Kedvenc részek:
A köszönetnyilvánítás! De tényleg, viccen kívül az tetszett!
Kedvenc idézetek:
"Ha láttad volna reggel amit én... Az agyvérzés is találó szó lett volna."
***
"-Nem tudom tovább olvasni ezt a szemetet(...)"
Borító: 5/5*
Ne tévesszen meg senkit ez a csodaszép borító!
Pontozás:
Rosszul érzem magam. Megint! De nem, nem az én hibám, nem kenheti rám senki! Én csak elolvastam, nem megírtam, az írónő tehet róla, és nem én! Az év egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb csalódása volt ez a regény. Szerettem volna jobban megismerni az arab kultúrát, belecsöppenni a világába, de többet nem köszönöm! Szerintem ebből a világból, de Dee Dumas könyveiből is elég volt. Azt mondják jobb, mint a Marokkói sorozata, hát én nem akarom tudni az milyen...
No comment...
Kövi bejegyzésig,
xoxo: Lillsz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése