Megjelenés: 2018
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Ár: 2999.-
Fülszöveg:
"Ha igazán szereted, elengeded?
Midori nem hétköznapi lány – persze, minden tizennyolc éves így érzi. Ám ő az erdőben nevelkedett a kétszáz éves nagyanyóval, aki rókává tud változni. Midori is kicune, de még csak próbálgatja a képességeit.
Egy nap meglátja a vonzó és különleges Akirát. A fiú mesél magáról a rókának, de sejtelme sincs, hogy az érti minden szavát.
Csakhogy nagyanyó nem nézi jó szemmel Midori és Akira barátságát, ezért Oszakába küldi a lányt, hogy belekóstoljon a városi kamaszok életébe – és eltávolodjon Akirától.
Midori egy csapat külföldi cserediákkal együtt kipróbálja a japán középiskolások mindennapjait. Szert tesz két új barátra: a szívtipró Tristanra, és a lázadó Reire, akik ki nem állhatják egymást.
Mennyi titok szövi át a rituális szabályokat követő, fegyelmezett japánok életét?
Hogy érzi magát egy félénk rókatündér a gimnáziumban?
És mi történik, ha Akira egyszer csak felbukkan Oszakában?"
Eszes Rita könyve már a borítójával egyből felkeltette a figyelmemet. Az egyik legszebb, amit eddig láttam! A japán kultúra- és mondavilág mindig is érdekelt, bár hozzátenném, hogy tartottam attól, hogy nem fog kellően lekötni, így mindemellett kissé szkeptikusan álltam a műhöz. A sok kötelezőolvasmány és tanulás mellett sajnos nehezen jutott időm az olvasására, de a végét egész gyorsan, szinte egy ültő helyemben ledaráltam. Elöljáróban mondanám, egyáltalán nem csalódtam a könyvben.
Midori Chan kicune, ami annyit tesz, hogy képes rókává alakulni és úgy élni a mindennapjait vagy élete bizonyos szakaszát. A japán mondavilágban a rókákat különleges teremtményeknek, egyfajta isteneknek tekintették, ezeknek az összefoglaló neve a szó. Szóval mint említettem, főszereplőnk egy rókatündér, nagyanyójával éldegél és szabadidejében a mezőn figyeli Akirát, természetesen állatbőrben. A fiú hamar megkedveli Midorit és miközben önfeledten festeget mesél is neki. Magáról, az életéről és a terveiről. Ez a különleges kapcsolat fog megszakadni azáltal, hogy Midorinak Oszakába kell utaznia cserediákként. Az élete teljesen megváltozik: iskolába járnia, emberek között lennie és idegen környezetben kell laknia. Viszonylag hamar szert tesz barátokra, Tristan és Rei személyében, akik látszólag nagyon ellentétes személyiségek. A dolgok akkor vesznek hatalmas fordulatot, amikor Akira megjelenik Oszakában. Hogy került ide? A kicunékon belül van egy csoport, akik képesek álmokon keresztül irányítani másokat, Midori nagyanyójának is megadatott ez a tehetség. Midoriban is meglenne hát?
Mondanom sem kell, csavaros olvasmányról van szó, közel sem kiszámítható a történet. A karakterek egytől-egyigtalán Chanelt kivéve a szívemhez nőttek, ahogy a cselekmény is. Tristan és Rei, mint tűz és víz volt az egyik kedvenc párosom. Sőt a kedvenc párosom! Nagyon szívesen olvastam volna róluk, a személyiségfejlődésükről, felnövésükről, de ezt az írónő amúgy is jól érzékeltette, mindenesetre én szomjaztam az újabb közös jelenetekért.
Sikerült teljes egészében Japánba érezni magam, abba az idegen környezetbe, amit apránként, de egyre inkább megkedveltem Eszes Ritának köszönhetően.
Szerettem olvasni, mert szórakoztatott és a sajátos bájával sikerült kizökkentenie a mindennapokból. Azonban nem éreztem azt a pluszt, amire én öt csillagot adnék. Az elején döcögősen ment, nehezen szippantott be a világ, nem éreztem, hogy annyira vinne a sztori, de összességében pedig nagyon tetszett!
Azoknak ajánlom, akiket érdekel a japán kultúra és mitológia, egy olyan szerelmi történet, ami közel sem mindennapi, de ami pont ettől olyan szép.
Tristan és Rei, ahogy említettem, a tűz és víz. A kedvenceim voltak, az első oldaltól az utolsóig. Tristan a makacs, macsós kissé egoista, de annál nagyobb szívű adonisz legalábbis nekem, Rei pedig szintén egy erős személyiség, de egyáltalán nem az az alárendelt típusú hölgyemény, aki megadná magát egy ilyen fiúnak, így nagy viták voltak közöttük.
Ott volt még Akira, akit fontos kiemelnem, egy jószívű, rendes és áldott jó lélek, a lányok nagy álma. (Bár nálam még így is Tristan vitte a pálmát.. :P)
T-R jelenetek. Én mellékszereplőket még sose szerettem ennyire!
Ambrús Reni munkája zseniális! Ha van kedvenc borítóm, akkor ez az! Ránézésre nem gondolnánk, hogy egy kicunés történetről van szó talán csak a cím árulkodó, hisz nem jelenik meg rajta a róka, csak Midori emberalakban a vörös hajával. A rózsaszín dominál rajta, ami tipikus japános, még a cseresznyevirágzás is megjelenik. Örülök, hogy ennek a színnek az árnyalatai körbeölelik a közel 300 oldalas regényt, számomra egyáltalán nem sok, vagy habos babos hatású.
Négy csillag, mert nem éreztem azt a pluszt, de négy csillag, mert amit éreztem, az elvarázsolt.
Kövi bejegyzésig,
xoxo: Lillsz
Midori Chan kicune, ami annyit tesz, hogy képes rókává alakulni és úgy élni a mindennapjait vagy élete bizonyos szakaszát. A japán mondavilágban a rókákat különleges teremtményeknek, egyfajta isteneknek tekintették, ezeknek az összefoglaló neve a szó. Szóval mint említettem, főszereplőnk egy rókatündér, nagyanyójával éldegél és szabadidejében a mezőn figyeli Akirát, természetesen állatbőrben. A fiú hamar megkedveli Midorit és miközben önfeledten festeget mesél is neki. Magáról, az életéről és a terveiről. Ez a különleges kapcsolat fog megszakadni azáltal, hogy Midorinak Oszakába kell utaznia cserediákként. Az élete teljesen megváltozik: iskolába járnia, emberek között lennie és idegen környezetben kell laknia. Viszonylag hamar szert tesz barátokra, Tristan és Rei személyében, akik látszólag nagyon ellentétes személyiségek. A dolgok akkor vesznek hatalmas fordulatot, amikor Akira megjelenik Oszakában. Hogy került ide? A kicunékon belül van egy csoport, akik képesek álmokon keresztül irányítani másokat, Midori nagyanyójának is megadatott ez a tehetség. Midoriban is meglenne hát?
Mondanom sem kell, csavaros olvasmányról van szó, közel sem kiszámítható a történet. A karakterek egytől-egyig
Sikerült teljes egészében Japánba érezni magam, abba az idegen környezetbe, amit apránként, de egyre inkább megkedveltem Eszes Ritának köszönhetően.
Szerettem olvasni, mert szórakoztatott és a sajátos bájával sikerült kizökkentenie a mindennapokból. Azonban nem éreztem azt a pluszt, amire én öt csillagot adnék. Az elején döcögősen ment, nehezen szippantott be a világ, nem éreztem, hogy annyira vinne a sztori, de összességében pedig nagyon tetszett!
Azoknak ajánlom, akiket érdekel a japán kultúra és mitológia, egy olyan szerelmi történet, ami közel sem mindennapi, de ami pont ettől olyan szép.
Összesítés:
Kedvenc karakterek:
Ott volt még Akira, akit fontos kiemelnem, egy jószívű, rendes és áldott jó lélek, a lányok nagy álma. (Bár nálam még így is Tristan vitte a pálmát.. :P)
Kedvenc részek:
Kedvenc idézetek:
"Ez a barátok dolga, hogy megvilágítsák a döntéseid következményeit egy más perspektívából is!"
***
"…élnem kell, döntéseket hozni, nem csak sodródni céltalanul."
Borító: 5/5*
Pontozás:
Kövi bejegyzésig,
xoxo: Lillsz
Eszes Rita valóban megcsillogtatta tehetségét ebben a könyvben, de bennem is hagyott ugyanúgy hiányosságokat, bár nekem a vége lett inkább elsietett, míg az eleje lassabban, de gyönyörűen kibontakozott.
VálaszTörlésTristan és Rei párosa az én szívembe is beírta magát! <3
Imádom, hogy veled mindent ki lehet beszélni, hiszen hasonló az olvasmányok terén az ízlésünk. (Ha már pasiknál nem XD)
Millió puszi:
A te egyetlened
Nálam ugye pont fordítva volt, az eleje volt kevésbé izgalmas a vége meg beszippantós.
TörlésIgeen, legjobbak! *-*
Nanana! :'D Te gonoosz!
Puszi,
Your Tök
A klasszikus, klisés ifjúsági regények táborából kiemelkedik a Rókatündér, a maga bájosságával, egyediségével és természetességével. Nagyon szerettem olvasni!
VálaszTörlésÖrülök, hogy te is a pozitív véleményezők táborát erősíted! :))
TörlésLillsz
;)
TörlésAzt hiszem, Tristan x Rei novellát írt most Rita a Gyöngyfüzér novelláskötetbe, de nem vagyok benne biztos. Novella tuti van, csak most nem ugrik be 100 százalékosan, hogy hol. :)
VálaszTörlésÖrülök, hogy neked is tetszett :)
Omg, kell-kell! :D
TörlésKöszönöm!❤
Lillsz