Oldalszám: 328 oldalMegjelenés: 2017
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Ár: 3499.-
Fülszöveg:
"Annabellának két
élete van: két lakhelye, két állása, két baráti köre és nem
utolsósorban: két szerelme. Az évek során mesterien megtanulta
különválasztani a világait és elrejteni kínzó lelkifurdalását, ám egy
nap megtudja, hogy gyermeket vár, és onnantól minden megváltozik…
Szeretne őszintén élni, de képtelen megtenni az első lépést. Amikor az interneten rátalál a Sokszívűek Társaságára – akik épp úgy élnek, ahogy ő, csak mindezt etikusan, az összes szerelmi partnerüket beavatva teszik –, úgy érzi, új családra lelt… Vajon képes lesz ebben a kívülről szürreálisnak tűnő világban boldogságra találni?
A poliamoria, azaz az etikus többszerelműség ma már Magyarországon is egyre nagyobb teret hódító párkapcsolati forma.
Lehetünk-e boldogok egy párkapcsolatban, ahol többen vagyunk kettőnél? Milyen egy ilyen élet a társadalom tükrében, és miként győzik le a poliamorok a gyilkos féltékenységet?
Szurovecz Kitti hónapokon át nyomon követte több hazai poliamor pár és család életét, hogy ezekről a nem mindennapi kapcsolatokról fiktív történetbe ágyazott, ámde hiteles képet festhessen."
Szeretne őszintén élni, de képtelen megtenni az első lépést. Amikor az interneten rátalál a Sokszívűek Társaságára – akik épp úgy élnek, ahogy ő, csak mindezt etikusan, az összes szerelmi partnerüket beavatva teszik –, úgy érzi, új családra lelt… Vajon képes lesz ebben a kívülről szürreálisnak tűnő világban boldogságra találni?
A poliamoria, azaz az etikus többszerelműség ma már Magyarországon is egyre nagyobb teret hódító párkapcsolati forma.
Lehetünk-e boldogok egy párkapcsolatban, ahol többen vagyunk kettőnél? Milyen egy ilyen élet a társadalom tükrében, és miként győzik le a poliamorok a gyilkos féltékenységet?
Szurovecz Kitti hónapokon át nyomon követte több hazai poliamor pár és család életét, hogy ezekről a nem mindennapi kapcsolatokról fiktív történetbe ágyazott, ámde hiteles képet festhessen."
Értékelésem: (SPOILER MENTES!)
Nagyon érdekelt a könyv, maga a poliamoria és bár olvasás előtt is ferde szemmel néztem erre a párkapcsolati formára, én mégis bíztam benne, hogy el fogom tudni fogadni ezt az egészet. Azt már tudhatjátok rólam, hogy szeretek kilépni a komfortzónámból, teljesen nyitottan próbálok minden témához állni, ez mégsem volt az én regényem. Rájöttem, hogy nekem teljesen más a szemléletem, ettől az életmódtól én teljesen távol állok, így olvasás után is ez az egész teljesen felfoghatatlan maradt a számomra. Pedig tudtam, mire vállalkoztam.
Kertész Annabella kettős életet él. Olaszországban Darioval két hetet Bellaként, Magyarországon kettőt Annaként. Pesti párjával több mint hét éve van kapcsolatban, így igen erős és boldog évek kötik őket egymáshoz, képtelen lenne őt elhagyni, de ugyanígy olasz barátját is, akivel három hosszú éve folytat viszonyt. Mégis mindkét kapcsolatnak vége szakad, mikor rájön, hogy terhes, hisz' ezt nem tudná elhallgatni a két férfi elől. Itthon rátalál a neten a Sokszívűek Társaságára és úgy érzi, hogy ők majd a segítségére lesznek. Egy ebéd keretein belül megbeszélik, hogy nem éppen etikus, ha nem vallja be szerelmeinek helyzetét, így úgy dönt, hogy mindenről kitálal nekik. Találkozót szervez, és Magyarország egyik zártabb éttermébe hívja Dariot és itthoni párját, Andrist is. Nem meglepően egyik fél sincs elragadtatva, hiszen Annabella hosszú éveken át hazudott mindkettejüknek, azonnal szakítanak vele. A nő hamar padlóra kerül, italba fojtja bánatát nem törődve a következményekkel, nem törődve a babával. Laura és Kinga a sokszívűektől mindenben mellette áll, sőt az igen egyedi módszereket alkalmazó pszichológus, Olivér is támogatja. De hosszú az út, Annabella maga sem tudja, mit akar, mit is érez valójában.
Kitti írói stílusa egyből lenyűgözött. Egy könnyen olvasható, izgalmas műről van szó, ami nekem kissé kiszámítható volt, de összességében nem egy rossz olvasmány, a témájától eltekintve. Sajnos emiatt, hogy nem tudott meggyőzni és amiatt, hogy nem ért váratlanul egy-egy jelenet leszek szőrösszívű és adok rá kevesebb pontot.
De mi is a bajom a poliamoriával? Számomra ez egy olyan életmód, amivel én személy szerint képtelen voltam azonosulni. Nem, hogy elfogadtatta volna velem az írónő ezt az egészet, hanem – egy helyen legalábbis –, volt ahol pont fordítva történt, megesett, hogy bennem mély unszimpátiát váltott ki az olvasás során ez az egész sokszívűség. Mutatom is hol:
Tessék? Talán itt jött el az a pont, ami nálam teljesen beárnyékolta az egész könyvet. Lehet velem van a baj, de szerintem akkor sem az a normál, ha 3-4 ember létesít egymással ilyesfajta kapcsolatot. A könyv hangoztatja, hogy a sokszívűség nem azt jelenti, hogy mindenki mindenkivel, de én rengeteg helyen ezt észleltem, hogy igenis, mindenki mindenkivel! Nekem teljesen az jött le, hogy ez kifejezetten csak a digi-dugizásról szól, hiszen nem kell ahhoz összejönni még valakivel, mert hiányzik neked valami még az életedből. Szerezz barátokat! Szocializálódj! Legyen egy jó hobbid, egy jó állásod! Légy a családoddal! Nem hiszem el, hogy ők képtelenek megadni neked mindazt, amire szükséged van. De igazatok van, én monogám beállítottságú vagyok, valószínűleg épp ezért nem tudtam magam teljesen beleélni Annabella helyzetébe és életvitelébe.
Szurovecz Kitti könyveiből biztos akadni fog még a kezembe hiszen – mint már említettem – bejött a stílus, de a téma, ami köré felépült a regény, az nem. Ez az olvasás felnyitotta a szemem, biztosan fogok még olvasni a szerzőtől, de a poliamoriát itt szeretném végleg elengedni.
Ez most nagyon fura lesz, de senkit sem tudnék kifejezetten kiemelni. Akit nagyon szerettem, a végén csalódást okozott, szóval nem nagyon voltak kedvenc karaktereim.
Az Annabella és Olivér jelenetei a rendelőben. Tetszett, hogy Olivér nem a megszokott pszichológus szerepét játszotta, ezzel tette különlegessé magát a szememben és a történetben. Amikor a nőt tanácsokkal látta el és segített neki, azok a könyv legjobb pillanatai szerintem. :)
Kertész Annabella kettős életet él. Olaszországban Darioval két hetet Bellaként, Magyarországon kettőt Annaként. Pesti párjával több mint hét éve van kapcsolatban, így igen erős és boldog évek kötik őket egymáshoz, képtelen lenne őt elhagyni, de ugyanígy olasz barátját is, akivel három hosszú éve folytat viszonyt. Mégis mindkét kapcsolatnak vége szakad, mikor rájön, hogy terhes, hisz' ezt nem tudná elhallgatni a két férfi elől. Itthon rátalál a neten a Sokszívűek Társaságára és úgy érzi, hogy ők majd a segítségére lesznek. Egy ebéd keretein belül megbeszélik, hogy nem éppen etikus, ha nem vallja be szerelmeinek helyzetét, így úgy dönt, hogy mindenről kitálal nekik. Találkozót szervez, és Magyarország egyik zártabb éttermébe hívja Dariot és itthoni párját, Andrist is. Nem meglepően egyik fél sincs elragadtatva, hiszen Annabella hosszú éveken át hazudott mindkettejüknek, azonnal szakítanak vele. A nő hamar padlóra kerül, italba fojtja bánatát nem törődve a következményekkel, nem törődve a babával. Laura és Kinga a sokszívűektől mindenben mellette áll, sőt az igen egyedi módszereket alkalmazó pszichológus, Olivér is támogatja. De hosszú az út, Annabella maga sem tudja, mit akar, mit is érez valójában.
Kitti írói stílusa egyből lenyűgözött. Egy könnyen olvasható, izgalmas műről van szó, ami nekem kissé kiszámítható volt, de összességében nem egy rossz olvasmány, a témájától eltekintve. Sajnos emiatt, hogy nem tudott meggyőzni és amiatt, hogy nem ért váratlanul egy-egy jelenet leszek szőrösszívű és adok rá kevesebb pontot.
De mi is a bajom a poliamoriával? Számomra ez egy olyan életmód, amivel én személy szerint képtelen voltam azonosulni. Nem, hogy elfogadtatta volna velem az írónő ezt az egészet, hanem – egy helyen legalábbis –, volt ahol pont fordítva történt, megesett, hogy bennem mély unszimpátiát váltott ki az olvasás során ez az egész sokszívűség. Mutatom is hol:
"(...)maga az emberi természet nem monogám és évszázadok óta valami olyasmibe kényszerítjük magunkat a kétszereplős párkapcsolati modellel, ami nem megy nekünk. Mert a nagy büdös helyzet az, hogy egyetlen ember hosszútávon képtelen megadni mindazt, amire szükségünk van..."
Tessék? Talán itt jött el az a pont, ami nálam teljesen beárnyékolta az egész könyvet. Lehet velem van a baj, de szerintem akkor sem az a normál, ha 3-4 ember létesít egymással ilyesfajta kapcsolatot. A könyv hangoztatja, hogy a sokszívűség nem azt jelenti, hogy mindenki mindenkivel, de én rengeteg helyen ezt észleltem, hogy igenis, mindenki mindenkivel! Nekem teljesen az jött le, hogy ez kifejezetten csak a digi-dugizásról szól, hiszen nem kell ahhoz összejönni még valakivel, mert hiányzik neked valami még az életedből. Szerezz barátokat! Szocializálódj! Legyen egy jó hobbid, egy jó állásod! Légy a családoddal! Nem hiszem el, hogy ők képtelenek megadni neked mindazt, amire szükséged van. De igazatok van, én monogám beállítottságú vagyok, valószínűleg épp ezért nem tudtam magam teljesen beleélni Annabella helyzetébe és életvitelébe.
Szurovecz Kitti könyveiből biztos akadni fog még a kezembe hiszen – mint már említettem – bejött a stílus, de a téma, ami köré felépült a regény, az nem. Ez az olvasás felnyitotta a szemem, biztosan fogok még olvasni a szerzőtől, de a poliamoriát itt szeretném végleg elengedni.
Összesítés:
Kedvenc karakterek:
Ez most nagyon fura lesz, de senkit sem tudnék kifejezetten kiemelni. Akit nagyon szerettem, a végén csalódást okozott, szóval nem nagyon voltak kedvenc karaktereim.
Kedvenc részek:
Az Annabella és Olivér jelenetei a rendelőben. Tetszett, hogy Olivér nem a megszokott pszichológus szerepét játszotta, ezzel tette különlegessé magát a szememben és a történetben. Amikor a nőt tanácsokkal látta el és segített neki, azok a könyv legjobb pillanatai szerintem. :)
Kedvenc idézetek:
"(…) kiáradunk a szűk kis dobozból, mint Draco Malfoy varázsszekrényéből a halálfalók."
Borító: 5/5
Szembetűnő, figyelemfelhívó, nekem tetszik!
Pontozás:
Másfél csillagot így vagy úgy, de le fogok vonni. Az én hibám is, hogy olyan könyvet választottam, aminek a témája nem éppen kompatibilis velem. Úgy érzem, a könyv és én tűz és víz vagyunk, ellentétek, amik nem éppen vonzzák a másikat. Szurovecz Kittitől még szeretnék a jövőben olvasni! Biztos vagyok benne, hogy van olyan szerzeménye, amire kérdés nélkül rányomnám az öt csillagot, de ez nem az volt. Mindenesetre büszke vagyok rá, hisz' egy nagyon nehéz témáról írt, amiről nagyon megosztóak a vélemények. Sajnálom, hogy én a negatívabbik kategóriát képviselem. Nekem nem sikerült megfelelni, de mindenkinek képtelenség.
Kövi bejegyzésig,
xoxo: Lillsz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése