Becky Albertalli: Simon ​vs. the Homo Sapiens Agenda - Értékelés | Lillsz

Oldalszám: 304 oldal

Megjelenés: 2018

Kiadó: Penguin Kiadó

Ár: ~3400.-

Fülszöveg:

"Sixteen-year-old and not-so-openly gay Simon Spier prefers to save his drama for the school musical. But when an email falls into the wrong hands, his secret is at risk of being thrust into the spotlight. Now Simon is actually being blackmailed: if he doesn’t play wingman for class clown Martin, his sexual identity will become everyone’s business. Worse, the privacy of Blue, the pen name of the boy he’s been emailing, will be compromised.

With some messy dynamics emerging in his once tight-knit group of friends, and his email correspondence with Blue growing more flirtatious every day, Simon’s junior year has suddenly gotten all kinds of complicated. Now, change-averse Simon has to find a way to step out of his comfort zone before he’s pushed out—without alienating his friends, compromising himself, or fumbling a shot at happiness with the most confusing, adorable guy he’s never met."

Értékelésem: (SPOILER MENTES!)

Az írónő könyve egy végtelenül aranyos történet. Nekem először a filmhez volt szerencsém, utána a műhöz, nem mellesleg eredeti nyelven! Sok angol nyelvű mangát olvastam már, de egy teljes regényt még soha, így külön büszke is vagyok magamra. Tény, hogy szó szerint nem értettem minden kifejezést és leírást, de a lényeget mindenhol, így akik ódzkodnak a hosszabb idegen szövegektől, ajánlom nekik Becky könyvét, hisz nem egy kacifántos olvasmány.

Simon – vagy e-mailjeiben Jacques – egy 16 éves középiskolás srác, aki Blue-val levelezik az interneten. Szoros kapcsolat alakul ki közöttük, szinte mindent elmondanak a másiknak magukról, személyes gondolataiktól kezdve a félelmeikig egyaránt, csak azt nem, hogy kik is ők valójában. Ez a kapcsolat alakul át szoros barátságból szerelemmé. Simon idővel nagyon ragaszkodni kezd ahhoz, hogy élőben is beszélgethessen levelezőpartnerével, találkozhassanak egymással, azonban Blue fél az igazi arcát megmutatni a fiúnak. A levelezések addig történnek bizalmasan és nyugodtan, míg Martin rajta nem kapja és meg nem zsarolja a fiút. Innentől kezdve nem könnyű ugyanúgy folytatni mindent, hisz attól kell rettegnie, hogy bármikor lebuktathatja őt a srác, és leveleit közzétéve elárulhatja mindenkinek titkát, hogy ő más. Pedig nem másabb a többiektől, csak meleg.

Csordultig telt a szívem boldogsággal, hisz tényleg ennél kedvesebb művel igencsak ritkán találkozik az ember. A karakterek valódisága, hitelessége végett sikerült egyből szimpatizálnom mind a művel, mind a szerzőnővel. Maga a melegség egy igen fontos téma, amiről beszélni kell, hisz sokan nem tudják elfogadni magát ezt a szexualitás fajtát. Beckynek sikerült ezt egy nem szájbarágós, monoton és unalmas felvilágosítás szinten előadni, hanem képes volt valami új struktúrát felépíteni, ami igen élvezhetővé és egyedivé tette a regényt.

A film nyomokban tartalmazza a könyvet, sokan amúgy ezt is tartják jobbnak, én azonban még mindig a könyvre tenném a voksom. Jó pár jelenetet kihagytak, a vége pedig azért elég máshogy alakult, valljuk be őszintén. Azt ajánlom, hogy először olvassátok el a művet, majd nézzétek meg az adaptációt!

Akik kifejezetten odavannak az LMBTQ témájú könyvekért, akik egy aranyos-romantikus műre vágynának, vagy csak egy kellemes kikapcsolódásra, azoknak mindenképpen ajánlom!

Összegzés:

Kedvenc karakterek:

Simon, akit annyira el tudnék képzelni legjobb barátomnak, testvéremnek, ismerősömnek, annyira szerethető, hús-vér karakter.

Kedvenc részek:

A levelezős fejezetek voltak a kedvenceim, ahol mindig megtudhattuk egy kicsit mind Simon, mind Blue karakteréről. A hol aranyos, hol vicces vagy hol abszurd beszélgetéseik állandóan vitték a pálmát!

Kedvenc idézetek:

"I'll probably never have a boyfriend. I'm too busy trying to be in love with someone who isn't real"

***

"Have you tried eating your feelings? I hear Oreos can be therapeutic."

Borító: 5/5

Nekem hála a magasságosnak, a régi borítós verzió van meg, ami szerintem sokkal, de sokkal jobb, mint az új, a filmes. Itt kapunk egy fej nélküli testet, egy szövegbuborékot, ahova csak a címet helyezték. Tökéletesen demonstrálja, hogy nem tudjuk, kiről van szó, nem ismerjük a szereplőt, csak úgy, mint Blue Simont, mi sem ismerjük a pontos vonásait.

Pontozás:

ÖT CSILLAAAG! Már most annyira hiányzik, hogy szerintem gyorsan újra megnézem a filmet! :D

Kövi bejegyzésig,
xoxo: Lillsz