Laura Silverman: Girl out of Water - Lány a vízből - Értékelés | Lillsz

Oldalszám: 344 oldal

Megjelenés: 2019

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Ár: 3499.-

Fülszöveg:

"Az óceán felől érkező szellővel a hajában és homokkal a lábujjai közt, Anise alig várja, hogy a gimi utolsó éve előtti nyarat szörfözéssel töltse és lóghasson a barátaival a parton. Santa Cruz nem csak az otthona, hanem a szíve csücske. Ám amikor a nagynénje, egy egyedülálló anyuka komoly autóbalesetet szenved, Anise kénytelen búcsút inteni Kaliforniának, hogy segítsen gondját viselni a három unokatestvérének. 

A kontinens belsejében található Nebraska az utolsó hely a világon, ahol Anise lenni szeretne. Természetesen szereti a családját, de nehéz neki hátrahagynia a múltját, amikor abban a házban kénytelen lakni, ahol az őt elhagyó anyja töltötte a gyerekkorát. És az otthon maradt barátai minden Instagram poszttal látszólag egyre messzebb kerülnek tőle. 

Aztán találkozik Lincolnnal, egy karizmatikus, egykarú gördeszkással, aki ráveszi, hogy a szörfdeszkáját gördeszkára cserélje. Néha az egyetlen módja, hogy az ember talpra álljon, ha továbblép."

Értékelés: (SPOILER MENTES!)

A nyaram legjobb olvasmánya volt Laura Silverman hazánkban tavaly megjelent műve. A maga bájos, vicces, de komoly sztorijával teljesen levett a lábamról. Rekordgyorsasággal olvastam ki, ami az utóbbi időben annyira nem volt megszokott nálam.

 

Anise Santa Cruzban él édesapjával, és szabad perceiben csak szenvedélyével foglalkozik, a szörfözéssel. Az idei nyara is olyannak ígérkezik, mint a többi: egy közel három hónapon át tartó hullámlovaglásra és barátaival való lazulásra, bulizásra van felkészülve. De ezek elmaradnak, hisz egy szerencsétlenségnek köszönhetően unokatestvéreihez kell utaznia, hogy felügyelje őket, ugyanis édesanyjuk ágyhoz kötöttsége miatt nem tud gondoskodni a kicsikről. Ez azonban azzal jár, hogy a szünetét több ezer kilométerre kell töltenie az óceántól és a barátaitól. Az első napok még nagyon kemények számára Nebraskában, de egész jól beilleszkedik a közösségbe, az unokatestvérei kedvéért még a gördeszkázással is megpróbálkozik. Ebben a parkban ismerkedik meg Lincolnnal, aki a megnyerő személyiségével egyből elvarázsolja a lányt. A napok kezdenek ugyanúgy telni – egy-egy kalanddal Lincolnnal, deszkázással a srácokkal és az ottani feladatok elvégzésével –, azonban otthoni barátait nem keresi, levelezéseik abbamaradnak. Anise úgy érzi tökéletesen telik a többiek élete nélküle és akarva-akaratlanul irigykedik programjaik miatt, hisz neki is ott lenne a helye. Ezekkel a gondolatokkal, a közömbösségével azonban messzebbre taszítja őket magától, mint amennyire messze neki kellett utaznia a nyár során. De egyszer véget ér a szünet és haza kell menni, folytatni a régi életet és búcsút mondani az újnak, az új embereknek. De mi lesz Lincolnnal, a félkarú gördeszkázóval, aki színesebbé tette vidéki napjait?

Anise karakterével már az első pillanatban szimpatizáltam, hiszen egy értelmes, szenvedélyes és nem mindennapi tinit ismerhettünk meg személyében. A szemünk láttára dobta el a gyerek jelzőt, hiszen fel kellett nőnie a feladataihoz, amiket tökéletesen ellátott és sokkal érettebben gondolkodnia, mint eddig. Laura a regényében boncolgat egy igen kényes anya-lánya témát, ami nem kicsit törte össze a szívemet az olvasás során. Szerethetünk valakit, aki lehet, hogy sohasem szeretett minket igazán? Válhatunk-e valakivé, akit talán soha nem ismertünk? Szívszorító, okos és érzelmes regény, ami elengedhetetlen olvasmány a nyáron!

Bátran ajánlom az ifjúsági és romantikus könyvek szerelmeseinek, hisz bőven van benne mindegyikből. Illetve azoknak, akik szeretik a jól felépített, tanulságos történeteket.

Összesítés:

Kedvenc részek:

Anise próbálkozásai a gördeszkával, az összes Anise-Lincoln jelenet, illetve a komolyabb részek.

Kedvenc karakterek:

Egyértelműen Anise, ezt fentebb ki is fejtettem, illetve Lincoln, de nagyon kedveltem a lány apukáját is.

Kedvenc idézetek:

"Összeszorul a szívem, miközben töröm a fejem, hogy mivel nyugtathatnám meg. Igaza van. 

A rossz dolgok végtelenek. Megpuszilom a fejét, és még szorosabban megölelem, majd így szólok: 

– Ez igaz, de tudod, mi igaz még? 

– Mi? 

– A jó dolgok is végtelenek."

***

"Merthogy az egyetlen dolog, ami rosszabb attól, ha elbukik az ember, az, ha valaki szeme láttára teszi azt."

Borító: 5/5

Gyönyörű borító, a főszereplővel a középpontban, aki egy mezőn van, de közben a kék ég kissé az óceán hatását kelti. Ez a kettősség, Santa Cruz és Nebraska nagyon kivehető a számomra.

Pontozás:

Nem kérdéses, hogy öt csillagra értékelem!

Kövi bejegyzésig,

xoxo: Lillsz